7 +1 lélegzetelállító installáció a nagyvilágból

Sokan hajlamosak a képzőművészetről szűklátókörűen gondolkozni, így ha elképzelnek egy kiállítást, akkor kizárólag a falon lógó festmények és a posztamenseken kiállított műtárgyak között sétálgatnak. Olykor azonban egy-egy installációval a művész teljesen beránt minket egy olyan alternatív valóságba, ahol a vad ismeretlennel sokszor csak egy aprócska részünk tud megbirkózni és azonosulni.


Legyen akár hátborzongatóan bizarr, lehengerlően gyönyörű vagy kőkemény társadalomkritika, a lélegzetünk biztosan eláll majd a következő jelenetektől.

Shooting into the corner (2009)
Művész: Anish Kapoor
Helyszín: MAK Exhibition Hall, Bécs, Ausztria

Anish Kapoor Indiában született brit szobrászművész, aki jellemzően az élő organizmusok formájára emlékeztető, ún. bioformikus absztrakt szobrokat készít. Shooting in the corner című munkája rendhagyó módon egy ágyúból áll, amit mérnök-csapatával közösen fejlesztett ki. Az ágyú egy pnemutaikus kompresszor segítségével viaszból készült - egyenként 11 kilogrammos - golyókat lő ki a terem szemközti sarkába. A kiállítás befejezéséig így összesen 20 tonna viaszt “tüzeltek el”. Az installáció egyszerre kelt feszültséget az ágyú dörejéből fakadó hangos agresszióval és a túloldalon a véres húsra emlékeztető viasztömeg lassú növekedésével.

Urban Inertia (2015) Isaac CordalUrban Inertia (2015)
Művész: Isaac Cordal
Helyszín: C.O.A Gallery Montreal, Montreál, Kanada

A spanyol származású Isaac Cordal miniatűr figurákból készít jeleneteket, amelyeket aztán egy-egy város legkülönbözőbb pontjain helyez el. A 25 cm magas figurák alapját először agyagból készíti el a művész, majd végül egy szilikon forma segítségével cementből önti ki az apró karaktereket. A jelenetek szembejöhetnek velünk a járdán vagy a falak repedéseiből kikandikálva, és gyakran főszereplője a víz, amely valamilyen módon ellepi a figurákat. Cordal ezekkel a katasztrofális képekkel ábrázolja a megromlott viszonyunkat a természettel és érzékelteti az egész világot érintő krízis tüneteit. Véleménye szerint az igény, miszerint folyamatosan vágyunk a (jól látható) fejlődésre, okozza azt a kollektív tehetetlenséget, hogy azt gondoljuk a mindennapi apró tetteink nem változtathatnak érdemben semmin.

Mirage Gstaad (2019) Doug AitkenMirage Gstaad (2019)
Művész: Doug Aitken
Helyszín: Gstaad, Svájc

A Mirage Gstaad az amerikai Doug Aitken szobrászművész által megvalósított oldalspecifikus szobor installáció a svájci Gstaad városában. A műalkotás folyamatos interakcióban van a tájképpel, visszatükrözi azt, miközben az idő folyásával az évszakok egymást követik. Az építészeti ötletnek köszönhetően egy első ránézésre végtelenül egyszerű felépítésű, a táj többi szereplőjétől teljesen elhidegült háznak mégis sajátos funkciója van. Tökéletesen leképezi és visszaadja az őt körülölelő tájat, ezáltal egy vizuális visszhangot létrehozva, miközben életnagyságú kaleidoszkópként szívja magába, alakítja át és ereszti ki a környezetének dinamikáját.

i grew grass on rugs in a castle (2012) Martin Rothi grew grass on rugs in a castle (2012)
Művész: Martin Roth
Helyszín: Graz, Ausztria

Martin Roth egy ausztriai kastélyt töltött meg perzsa szőnyegekkel, amikből füvet növesztett. Ahogy ő is nyilatkozta: “a folyamat során inkább érezte magát kertésznek, mint művésznek”. Roth először elhelyezte a szőnyegeken a magokat, ezután öntözni kezdte őket, míg végül arról is gondoskodott, hogy a magok ne száradhassanak ki a későbbiekben. Az installáció így folyamatos figyelmet, gondoskodást és alázatot igényelt. Az öntözés abbahagyása a fű kiszáradásához vezet, ami így már nem tudja beteríteni a szőnyeget, ugyanakkor az eláztatott szőnyegek is tönkremennek a folyamatban. Roth azt kívánta megmutatni, hogy milyen a semmiből alkotni valamit, hogy “a fű a történelem porából nő ki”.

The key in the hand (2015) Chiharu ShiotaThe key in the hand (2015)
Művész: Chiharu Shiota
Hol: 56. Velencei Biennálé,Velence, Olaszország

Chiharu Shiota installációja két velencei bárkából és több mint 50.000 kulcsból áll, amelyek piros fonalról lógnak a hajókra. Shiota - aki szívesen használ mindennapi tárgyakat a művészetében - most a kulcsokra helyezte a hangsúlyt. “A kulcsok megvédik a számunkra fontos embereket és helyeket, ugyanakkor inspirálnak, hogy kinyissuk az ismeretlen világok kapuit” - mondja Shiota. A mindennapi használat során emlékek sokasága kötődik ezekhez a tárgyakhoz, így a kulcsok korábbi tulajdonosainak - átlagembereknek - az emlékei találkoznak egymással és egyesülnek az installációnak köszönhetően.

Black Clouds (2019) Carlos AmoralesBlack Clouds (2019)
Művész: Carlos Amorales
Helyszín: Fondazione Adolfo Pini, Milánó, Olaszország

Carlos Amorales mexikói művész 15.000 pillangója lepte el a milánói Fondazione Adolfo Pini belső tereit, egészen a bejárattól a lépcsőkön át, a régi és az új termeket egyaránt. A fekete papírból készült pillangók a művész the accursed hour című kiállításának részét képezték. Black cloud, azaz fekete felhő névre keresztelt az installáció, amelynek részét képezi a pillangók raja és a projekt “életének”, keletkezésének különböző elemei is. A művész a kiállításában az ember által elkövetett ember elleni erőszak kérdéseit boncolgatja, azon belül is a mélyen rejlő, ezért sokszor nehezen észrevehető agressziót, ami bármikor robbanhat.

Ego Erectus (2017) Mario MankeyEgo Erectus (2017)
Művész: Mario Mankey
Helyszín: The Haus, Berlin, Németország

Mario Mankey spanyol művész két óriási betonból készült emberi lábat installált egy elhagyatott berlini épületben. A The Haus elnevezésű projektben 160 művészt kértek fel, hogy töltsék meg alkotásaikkal az üres teret. Az Ego Erectus című installációban a tetőből “beszakadt” betonlábak olyan magabiztos súllyal nyomják az épület talaját, hogy az teljesen ellentmond a kiállítás időszaki jellegének. Mankey művészetének középpontjában az emberi viselkedésben fellelhető ellentmondások állnak. Szarkazmus segítségével igyekszik párbeszédet teremteni a munkájában, miközben a street art, a szobrászat és olykor a formálisabb festészet vizeire evez.

Balloon Concerto Series (2018) Federico PicciBalloon Concerto Series (2018)
Művész: Federico Picci
Digitális műalkotás

Federicco Picci munkája nem véletlenül plusz egyként jelenik meg a cikkünkben, hiszen a lista többi tagjával ellentétben, digitális műalkotásról van szó. A firenzei grafikus és illusztrátor a Balloon Concerto Series-ben megalkotta a zene fizikai megtestesülésének illuzióját. A három részes sorozat egyik tagjaként egy magányos zongorából röppennek fel a rózsaszín gömbök, ahogy a lejátszott hangjegyek töltenék meg a teret dallammal. A magas mennyezetű, nyugodt, világos, ugyanakkor üres tér és a statikus, mégis egyértelműen mozgást kifejező gömbök kombinációja aktív meditációra invitálja a nézőt.

Adél  |   2020/01/18
Jún 2

Sztárművészek és karantén - reakciók a járvány adta helyzetre

Magazin | Ugyan a járványügyi korlátozásokat mindenhol enyhítik, és kicsit fellélegezhetünk, de az már biztos, hogy a koronavírus jelentősen átalakította az életünket. A kényszerű leállások, a karantén és a szociális távolságtartás a művészeti világot is egyik pillanatról a másikra elkezdte átformálni. Nemcsak a művészeti intézmények – múzeumok, galériák és vásárok – költöztek át az online térbe, de a művészek is új eszközökhöz és platformokhoz nyúltak, hogy a járvány idején is párbeszédbe maradjanak közönségükkel. Cikkünkben utánajártunk, hogy a kortárs képzőművészet jelentős külföldi alkotói miként birkóztak meg a járványhelyzet adta új kihívásokkal.


Ápr 9

Google Art Project - A művészetek kifogyhatatlan tárháza

Magazin | A Google Arts & Culture weboldala és mobil alkalmazása igazi kincsesbányát jelent a művészetrajongók számára. A Google azzal a céllal hozta létre az Art Projectet, hogy pár kattintással elérhetővé váljanak a világ kulturális értékei, így az otthon kényelméből olyan izgalmas helyekre is eljuthatunk, mint a londoni British Museum, az amszterdami Rijksmuseum, vagy a New York-i MoMA, de sok hazai múzeum gyűjteményét is böngészhetjük.