Kortárs kiállítások és kiadványok kavalkádja az ISBN könyv+galériában

Az ISBN izgalmas színfoltja a budapesti galériás színtérnek: a VIII. kerületi Víg utcában megbújó üzlethelyiségbe lépve művészeti könyvek és kiadványok izgalmas forgata várja az érdeklődőket, hátul pedig a galéria aktuális kortársművészeti kiállítása teszi felejthetetlenné a látogatást. A könyvesbolttal kiegészülő galéria nevének eredet se véletlen: a kiadványok azonosítását szolgáló, 13 jegyű kód, az ISBN-szám (International Standard Book Number) áll az elnevezés mögött.


Istvánkó Bea az ISBN könyv+galéria alapítója és tulajdonosa
(Fotó: Az ISBN könyv+galéria jóvoltából)

Az ISBN-t Istvánkó Bea művészettörténész és kurátor 2017-ben azzal a céllal alapította, hogy feltérképezze, kiállítsa és forgalmazza a hazai és régiós, magyar és idegennyelvű, új és antikvár kortárs művészeti kiadványokat, kiállítási katalógusokat, zineket, artist- és photobookokat, valamint művészetelméleti kiadványokat. A galériatér pedig magyar és közép-kelet-európai, fiatal és középgenerációs képzőművészeknek és kurátoroknak nyújt egyéni és csoportos kiállítási lehetőséget. 

Egy galéria működtetése komplex tevékenység, melyek a legfontosabb pillérei?

Valóban komplex tevékenységről van szó, ráadásul nálunk a galéria funkció mellett egy kortársművészeti kiadványbolt működtetése is a mindennapi teendők részét képezi. A könyvesbolt életének megszervezése és a galéria programszervezése határozza meg alapvetően a működést, amelynek ugyanolyan velejárója a folyton frissülő könyvkínálat beszerzése és elérhetővé tétele, a kiállításszervezés, valamint az egyéb programok megvalósítása is. Az operatív feladatok mellett természetesen nagy hangsúlyt fektetünk az ISBN életének kommunikációjára, így a napi szintű online tevékenység is fontos részét képezi a mindennapoknak. 

Vásárlók a könyvesboltban
(Fotó: Simon Zsuzsanna. Az ISBN könyv+galéria jóvoltából)

Hogyan néznek ki a hétköznapjaid, hogyan osztod fel a galéria és a könyvesbolt közti teendőket?

Az ISBN a kezdetektől egyszemélyes vállalkozásként működik. Elég komplex emiatt a feladat, viszont ennek a legpozitívabb hozadéka, hogy minden munkanap másmilyen. Alapvetően a jó előre gondosan megtervezett programnaptár határozza meg a teendőket, így ha kiállítást építünk, vagy eseményt szervezünk, akkor az ezekkel kapcsolatos feladatok élveznek prioritást. A fennmaradó időben pedig rengeteg tennivaló akad a könyvekkel, melyeknek a beszerzése, katalogizálása és rendszerezése soha véget nem érő feladat, és mindig egy csomó izgalmat rejt magában a szállítástól a polcokon való elhelyezésig. Természetesen megesik, hogy borul a program, mert éppen rengeteg a vásárló, vagy beesik egy nagyobb csoport, de ez hozzátartozik egy ilyen üzlet működtetéséhez. 

Könyvek művészetről, művészekről 
(Fotó: Az ISBN könyv+galéria jóvoltából)

Mi a legnagyobb kihívás egy nonprofit galéria működtetésében?

Egy nonprofit galéria életében a fenntartási költségek és a projekt költségek előteremtése a legnagyobb feladat, hiszen mivel nem folyik műkereskedelmi tevékenység, így más forrásból kell megoldani a finanszírozást. Szerencsére az ISBN-ben bár a galériatér nonprofit projekt galériaként működik, a könyveladás profitorientált, így az ebből származó bevétel megoldja a terek fenntartását és működtetését. A projekt költségek előteremtésén azonban folyamatosan dolgozunk és sajnos nem minden kiállításhoz áll még rendelkezésre a vágyott költségvetés. Ugyanakkor szerencsére a meghívott művészekkel, kurátorokkal és programszervezőkkel karöltve low-budget is meg tudjuk oldani, hogy rendszeres és színvonalas programokkal várjuk a látogatókat. 

Életkép az ISBN-ben 
(Fotó: Simon Zsuzsanna. Az ISBN könyv+galéria jóvoltából)

Hogyan alakul ki a munkakapcsolat egy-egy művésszel, miként találsz rá arra, hogy milyen kiállítások valósuljanak meg a galériatérben?

Művészettörténészként és kurátorként végeztem, az ELTÉ-n és a Képzőművészeti Egyetemen, jelenleg pedig a MOMÉ-n PhD-zek, így amikor megnyitottam a saját intézményem tele voltam ötletekkel, hogy milyen művészekkel szeretnék együtt dolgozni, akiknek a munkásságát érdekesnek találtam tanulmányaim alatt. A galériaprogram összeállítása során tematikus fókusz nincs, csak generációs, vagyis alapvetően fiatal és közép generációs művészeknek szeretnék bemutatkozási felületet biztosítani. Emellett természetesen olyan projekteket is szerveztem és szervezek, amelyek valamilyen módon reflektálnak a könyvesbolt jelenlétére, például használják a könyv formátumot, vagy jelentőségteljesek a független kiadványkészítési praxisok szempontjából. A galériatér programjának összeállítása alapvetően meghívásos alapon működik, de ha elfogynak a projekt ötletek, akkor tervezzük majd pályázat kiírását. Ez azonban a jövő zenéje, hiszen 2022-ig telített a kiállítási naptár. 

Kiállítás a galériában 
(Fotó: Simon Zsuzsanna. Az ISBN könyv+galéria jóvoltából)

Mi a galériás lét legizgalmasabb része?

Számomra maga a szakma komplexitása a legizgalmasabb, vagyis az, hogy egy üzlethelyiség karbantartásától és szépítgetésétől kezdve, a rendezvényszervezésen és lebonyolításon át, a komoly nemzetközi kurátorokkal való találkozókig minden beletartozik a napi menedzsmentbe. Egy nagy intézményben a feladatok fel vannak osztva a munkatársak között, egy kis galériában viszont minden procedúra ütőerén rajta lehet tartani a kezet. Izgalmasnak találom azt a folyamatot is, hogy egy új intézmény (hiszen az ISBN csak 2017 decemberében nyitott), hogyan tud belépni először a meglévő budapesti, majd a nemzetközi intézményrendszerbe és részt vállalni a kortárs kultúra alakításából. 

Istvánkó Bea, az ISBN alapítója és tulajdonosa 
(Fotó: Czirják Pál, Az ISBN könyv+galéria jóvoltából)

Évek óta az ISBN is részt vesz a Budapest Art Week-en, mit gondolsz a rendezvénysorozatról?

A Budapest Art Weeket egy nagyon fontos ernyő kezdeményezésnek tartom, amely összefogja az alapvetően nem túl nagy, de annál heterogénebb budapesti kortársművészeti színteret. Hatalmas szükség van az ilyen típusú fesztiválokra, hiszen a képzőművészet és különösen a kortárs művészet sajnos nem tartozik a mainstream kikapcsolódási lehetőségek közé, sőt a társadalom nagyobb része számára láthatatlan ez a világ. Emellett a galériák és múzeumok látógatóközönsége sincs teljes átfedésben, így a BAW és a hasonló fesztiválok alkalmasak arra, hogy növeljék az egyes kortársművészeti intézmények vizibilitását. 

Az ISBN könyv+galéria évek óta a Budapest Art Week résztvevője
(Fotó: Farkas Martin)

Hogyan lehet közelebb hozni a kortárs művészetet a látogatókhoz?

A kortárs vizuális művészet alapvetően nem egy egyszerű és magától értetődő műfaj, amin nem segít, hogy az alap- és középszintű vizuális kultúra oktatás lényegében a kockatestek és virágcsendéletek rajzolgatásában merül ki. Épp emiatt a kortárs művészeti intézmények működtetőinek türelemmel és komoly mediációval kell fordulni a látogatók felé, gyakran lebonthatatlan falakba ütközve. Azt gondolom a közelebb hozás csak abban az esetben segíthet, ha a látogatók részéről is megvan az érdeklődés és nyitottság. Ebben az esetben a tárlatvezetések, vetítések, kerekasztalbeszélgetések például nagyon sokban segíthetik a befogadást. Érdemes továbbá hangsúlyt fektetni a következő generáció érzékenyítésére, így a múzeumpedagógiai foglalkozások, kihelyezett tanórák és kifejezetten gyerekeknek szóló tárlatvezetések a jövőben javíthatnak a jelenleg kihívásokkal teli helyzeten. 

Látogatók a galériában
(Fotó: Simon Zsuzsanna. Az ISBN könyv+galéria jóvoltából)

Milyen kiállítással készültök a Budapest Art Wee alatt az ISBN-ben?

A Budapest Art Week alatt Mézes Tünde, ‘On the first Page’ című kiállítása lesz látható, amely egy helyspecifikus installáció formájában reflektál az eltűnőfélben lévő enciklopédia műfajra. Az installáció fő részét egy 12 „kötetből” álló plasztika együttes adja. A létrejövő műtárgyak használati tárgyakat utánoznak, ám azok funkcióitól megfosztva, szokatlan helyzetben kerülnek térbe. A könyvet formáló objektek borítója feketére festett rétegelt lemezből, belíve pedig fehér betonból készül majd. Látszólag a falnak támaszkodnak, de valójában magukban is megállnak. Se lapozni, se nyitni-csukni nem lehet őket, teljes passzivitásban léteznek. Egyetlen pontjuk, ahol a néző kapcsolódhat hozzájuk, az a betontömbök tetején domborműszerűen mélyítve megjelenő szöveg, ábra vagy rajz, mely interaktív elemekkel lesz fűszerezve, ezáltal multimédia művészeti kiállítássá formálva az objektek összességét. 

Új sorozatot indítunk a Budapest Art Week Magazinba, ahol bemutatjuk résztvevő galériáinkat. Hogyan talál egymásra művész és galériás? Miként valósulnak meg a kiállítások? Mi a különbség a forprofit, nonprofit és projekt galéria között? Hogyan lehet közelebb hozni a kortárs művészetet a látogatókhoz? És egyáltalán hogyan működik egy galéria? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre keressük a válaszokat sorozatunkba, hogy bemutassuk Budapest pezsgő galériás színterét!

Költő Nóra  |   2020/08/18
Szept17

A közösség ereje: LAVOR Collective

Interjú | „A közösség nem több vagy kevesebb. A közösség más. Egészen és tökéletesen és alapvetően más élet, lét, lehetőség, valóság, csoda és misztérium.” – Hamvas Béla ikonikus mondata a LAVOR Collective mottója, akik a budapesti galériás és összművészeti színtér friss szereplői. Egy közösség, ahol nem hisznek a véletlenekben, épp ezért szeretnek mindent visszafejteni és feltárni jelentésben, cselekedetekben egyaránt. Az ismeretlenek mélyén megbúvó mintázatok felismerése, a szinergiák keresése és a folyamatos analízis fejlődésük alapja.


Júl27

„Egykor az antik is kortárs volt” - trendeken túlmutató értékek a Várfok Galériában

Interjú | A Várfok Galéria, az egyik első hazai alapítású kortárs galéria idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. 1990-ben Szalóky Károly Várfok 14 Műhelygaléria néven nyitotta meg a nagyközönség előtt a kortárs kiállítóteret. Az elmúlt közel három évtizedben számos átalakításon és fejlesztésen esett át a galéria, mely ma a Várfok utca 11. szám alatt, közel 300 négyzetméteres kiállítótérrel és művészeti könyvtárral várja látogatóit.