Mi kerüljön a falakra? – A kurátorok titkos élete

A galériákban, múzeumokban sétálva ritkán gondolunk bele, hogy mennyi előkészítés, kutatás, pályázás, szervezés előz meg egy-egy kiállítást. A folyamat egyik kulcsszereplője a kurátor, aki a koncepció kialakításától kezdve a katalóguskészítésen át a kurátori tárlatvezetésekig felel a kiállítás sikeréért. Szipőcs Krisztina beavat minket a részletekbe ...


Szipőcs Krisztina, a Ludwig Múzeum szakmai igazgatóhelyettese szerint a kurátori szemlélet inkább a tematikus kiállításoknál figyelhető meg, ő maga – a helyzettől függően – hol a klasszikus muzeológia eszköztárával dolgozik, gyűjteményekkel, műtárgyakkal, életművekkel foglalkozik, hol a kortárs képzőművészetet meghatározó, az élő, eleven művészeti produkcióhoz közelebb álló kurátori szemléletet helyezi előtérbe munkája során.

„Az ország első számú kortárs művészeti múzeumára egy kicsit más szabályok érvényesek, mint egy kisebb, nonprofit galériára vagy a Fiatal Művészek Stúdiójára. A múzeum felelőssége, hogy kiérlelt, szakmai konszenzuson alapuló dolgokat tárjon a közönség elé. Elsősorban a kisebb galériákban van a kurátoroknak igazi lehetőségük arra, hogy egy-egy művésszel együtt dolgozva valamilyen teljesen új dolgot kísérletezzenek ki, bár mi is rendszeresen menedzseljük új művek megszületését, mint például a Velencei Biennálé esetében.”

A kurátori szakma viszonylag új a képzőművészetben, Magyarországon a '90-es években kezdett elterjedni, de elméleti szinten csak a 2000-es évektől kezdtek el foglalkozni a kurátori szemlélettel, a kurátor szerepével. Ma már önálló képzési terület a Képzőművészeti Egyetemen, és pár éve elkészült az interneten elérhető A kurátori gyakorlat és diskurzus szótára is.

Sokan azt gondolják, hogy a kurátor kiállításrendező, aki elrendezi a műtárgyakat. Fontos leszögezni, hogy nem erről van szó, hiszen alapvető, érdemi része van abban, hogy mi kerül a kiállítóterekbe: válogat és döntéseket hoz, szerepében az elméleti szakember és a gyakorlati projektmenedzser keveredik. „Művész és kurátor együttműködése során a kurátor kutatást végez, művészetelméleti háttérrel támogatja a művészek munkáját, de gyakorlati szerepe is van, amikor szponzort keres, pályázik, megszerzi a bemutatáshoz szükséges anyagokat, technikát, például videómunkák bemutatásához. A szűkebb értelemben vett kiállításrendezés is a kurátor feladata, aki szcenírozza a közönség elé kerülő anyagot, így keveredik a klasszikus kiállításrendező és a kurátor munkaköre” – magyarázza Szipőcs Krisztina.

Ugyanakkor mégsem minden kortárs képzőművészeti kiállítás „kurátori tárlat”. A Budapest Art Week idején a Ludwig Múzeumban látható Türk Péter-életműkiállításon például inkább a klasszikus muzeológia szempontjai érvényesülnek, míg a Permanens Forradalom című kiállítás már tipikusan kurátori tárlatnak nevezhető, mert a válogatás az ukrán forradalommal foglalkozó művészeket állítja középpontba. Szipőcs Krisztina szerint bármelyik megközelítés alapján is készül egy kiállítás, elengedhetetlenül fontos, hogy a kurátor vagy a muzeológus határozott véleménnyel rendelkezzen az adott anyagról és azt ki is tudja fejezni. „A kiállításon és a szövegekből ki kell derülnie, hogy miért érdekes, fontos, jelentős az, amit látunk, mi köré épül a koncepció, milyen állításokat teszünk a válogatásban, az elrendezésben, a feliratokban, a katalógusban.”

Gyürke Kata  |   2018/04/05
Ápr 9

Google Art Project - A művészetek kifogyhatatlan tárháza

Magazin | A Google Arts & Culture weboldala és mobil alkalmazása igazi kincsesbányát jelent a művészetrajongók számára. A Google azzal a céllal hozta létre az Art Projectet, hogy pár kattintással elérhetővé váljanak a világ kulturális értékei, így az otthon kényelméből olyan izgalmas helyekre is eljuthatunk, mint a londoni British Museum, az amszterdami Rijksmuseum, vagy a New York-i MoMA, de sok hazai múzeum gyűjteményét is böngészhetjük.


Jan18

7 +1 lélegzetelállító installáció a nagyvilágból

Magazin | Sokan hajlamosak a képzőművészetről szűklátókörűen gondolkozni, így ha elképzelnek egy kiállítást, akkor kizárólag a falon lógó festmények és a posztamenseken kiállított műtárgyak között sétálgatnak. Olykor azonban egy-egy installációval a művész teljesen beránt minket egy olyan alternatív valóságba, ahol a vad ismeretlennel sokszor csak egy aprócska részünk tud megbirkózni és azonosulni.