Regisztrálj a programokra, hogy biztosan legyen helyed!

Mi kerüljön a falakra? – A kurátorok titkos élete

A galériákban, múzeumokban sétálva ritkán gondolunk bele, hogy mennyi előkészítés, kutatás, pályázás, szervezés előz meg egy-egy kiállítást. A folyamat egyik kulcsszereplője a kurátor, aki a koncepció kialakításától kezdve a katalóguskészítésen át a kurátori tárlatvezetésekig felel a kiállítás sikeréért. Szipőcs Krisztina beavat minket a részletekbe ...


Szipőcs Krisztina, a Ludwig Múzeum szakmai igazgatóhelyettese szerint a kurátori szemlélet inkább a tematikus kiállításoknál figyelhető meg, ő maga – a helyzettől függően – hol a klasszikus muzeológia eszköztárával dolgozik, gyűjteményekkel, műtárgyakkal, életművekkel foglalkozik, hol a kortárs képzőművészetet meghatározó, az élő, eleven művészeti produkcióhoz közelebb álló kurátori szemléletet helyezi előtérbe munkája során.

„Az ország első számú kortárs művészeti múzeumára egy kicsit más szabályok érvényesek, mint egy kisebb, nonprofit galériára vagy a Fiatal Művészek Stúdiójára. A múzeum felelőssége, hogy kiérlelt, szakmai konszenzuson alapuló dolgokat tárjon a közönség elé. Elsősorban a kisebb galériákban van a kurátoroknak igazi lehetőségük arra, hogy egy-egy művésszel együtt dolgozva valamilyen teljesen új dolgot kísérletezzenek ki, bár mi is rendszeresen menedzseljük új művek megszületését, mint például a Velencei Biennálé esetében.”

A kurátori szakma viszonylag új a képzőművészetben, Magyarországon a '90-es években kezdett elterjedni, de elméleti szinten csak a 2000-es évektől kezdtek el foglalkozni a kurátori szemlélettel, a kurátor szerepével. Ma már önálló képzési terület a Képzőművészeti Egyetemen, és pár éve elkészült az interneten elérhető A kurátori gyakorlat és diskurzus szótára is.

Sokan azt gondolják, hogy a kurátor kiállításrendező, aki elrendezi a műtárgyakat. Fontos leszögezni, hogy nem erről van szó, hiszen alapvető, érdemi része van abban, hogy mi kerül a kiállítóterekbe: válogat és döntéseket hoz, szerepében az elméleti szakember és a gyakorlati projektmenedzser keveredik. „Művész és kurátor együttműködése során a kurátor kutatást végez, művészetelméleti háttérrel támogatja a művészek munkáját, de gyakorlati szerepe is van, amikor szponzort keres, pályázik, megszerzi a bemutatáshoz szükséges anyagokat, technikát, például videómunkák bemutatásához. A szűkebb értelemben vett kiállításrendezés is a kurátor feladata, aki szcenírozza a közönség elé kerülő anyagot, így keveredik a klasszikus kiállításrendező és a kurátor munkaköre” – magyarázza Szipőcs Krisztina.

Ugyanakkor mégsem minden kortárs képzőművészeti kiállítás „kurátori tárlat”. A Budapest Art Week idején a Ludwig Múzeumban látható Türk Péter-életműkiállításon például inkább a klasszikus muzeológia szempontjai érvényesülnek, míg a Permanens Forradalom című kiállítás már tipikusan kurátori tárlatnak nevezhető, mert a válogatás az ukrán forradalommal foglalkozó művészeket állítja középpontba. Szipőcs Krisztina szerint bármelyik megközelítés alapján is készül egy kiállítás, elengedhetetlenül fontos, hogy a kurátor vagy a muzeológus határozott véleménnyel rendelkezzen az adott anyagról és azt ki is tudja fejezni. „A kiállításon és a szövegekből ki kell derülnie, hogy miért érdekes, fontos, jelentős az, amit látunk, mi köré épül a koncepció, milyen állításokat teszünk a válogatásban, az elrendezésben, a feliratokban, a katalógusban.”

Ahhoz, hogy személyesen is megismerhesd egy kurátori munka kulisszatitkait, a Ludwig Múzeumban az alábbi időpontokban vehetsz részt kurátori tárlatvezetéseken:
Április 18. szerda 17.30 - Tárlatvezetés a Permanens forrdalaom. Mai ukrán képzőművészet 
Április 20. péntek 18 óra - Kurátori tárlatvezetés a Minden nem látszik - Türk Péter életműkiállításon
Április 22. vasárnap 11 óra - Tárlatvezetés a Westkunst - Ostkunst. Válogatás a gyűjteményből a című kiállításon

 

Gyürke Kata  |   2018/04/05