Nem elég jónak lenni – Nemzetközi vizeken

Párizs, Berlin, Róma, Velence hatása kitörölhetetlenül része a magyar modernitásnak. Bár a vasfüggöny hosszú évtizedekre visszavetette képzőművészeink nemzetközi esélyeit, ma, az információs robbanás korában újra globális kihívásokkal kell szembenézniük a művészeknek. A digitális világ mégsem pótol mindent.


A nemzetközi művészeti kapcsolatrendszer kiépítésében nagy szerepük lehet a képzőművészeti díjaknak, mert sok minden összpontosul bennük. „A megmérettetés óhaja keveredik bennük a versenyzés lehetetlenségével, trendek rajzolódhatnak ki általuk, mindeközben nagyon fontos az a figyelem, amit generálni képesek” – véli Kukla Krisztián, a hazai képzőművészek külföldi karrierépítésének szolgálatában működő Leopold Bloom Képzőművészeti Díj művészeti vezetője, hozzátéve: „Ma már nagyon erős háttérmechanizmusok is kellenek ahhoz, hogy valakit nemzetközi szinten beérkezett művésznek hívjunk. Nem elég jónak lenni. Az áttörés nem könnyű, de van sok intézményes lehetőség, például a díjak önálló nemzetközi hálózata.”

A nemzetközi jelenlétet támogatják a rezidens és a látogatói programok is, amelyek lehetőséget adnak a képzőművészeknek arra, hogy külföldön ismertebbé tegyék magukat, a kurátoroknak, művészeti szakembereknek pedig arra, hogy a rövidebb utazások során személyesen is megismerjék más országok művészeit és portfóliójukat. Kukla Krisztián éppen a látogatói program megerősítésében lát nagy lehetőségeket. „A Leopold Bloom Díj esetében kezdettől fogva kizárólag külföldi zsűritagok bírálják el a pályázatokat, vagyis ez egy látogatói program is, amitől azt reméljük, hogy nem pusztán a mindenkori győztes vagy a díjra jelöltek, hanem még jó néhány jelentkező, végső soron az egész kortárs magyar képzőművészeti szféra profitálhat belőle.”

Petrányi Zsolt művészettörténész, a 2017-es Velencei Biennále magyar pavilonjának kurátora szerint is fontos visszajelzés a művészek számára a rezidenciaprogramot elbíráló zsűri véleménye. „A részvétel nemcsak annak a lehetősége, hogy valaki külföldön egy műteremben dolgozzon, hanem annak is, hogy egy egészen más művészeti értékrendet ismerjen meg.” A feltörekvő, fiatal művészeknek azt tanácsolja, hogy mélyüljenek el az őket foglalkoztató médiumban és témában, a siker érdekében pedig célirányosan, az érdeklődésüknek megfelelően válasszanak rezidenciaprogramot. „Ahogy telnek az évek, azt látom, hogy a középgenerációban már az elmélyültség az egyik legfontosabb kritérium, amiben a művészeket mérik. Milyen messzire jutottak el a saját területükön és mennyire veszik komolyan azt, amit csinálnak.”

Mindkét szakember egyetért abban, hogy az információs robbanás ellenére, csak és kizárólag a személyes kommunikáción keresztül érhető el nemzetközi ismertség. Fontos szempont az is, hogy a prezentációk során a művészek ki tudják fejezni magukat, hiszen a nyelviség finomságait nem pótolja a digitális világ. Petrányi Zsolt szerint ez teljesen természetes: „Már a Műcsarnoki időkben is kizárólag úgy tudtam művészeket meghívni vagy hitelesnek tűnni a számukra, ha odamentem hozzájuk és elmondtam, hogy mit akarok. Minden résztvevő ebben méri a szándék komolyságát. Éppen ezért az elmúlt évtized legfontosabb újítását az olcsó repülőjáratokban látom, és nem az internetben. Egyszerűen azért, mert mindenki számára lehetővé teszi azt a fajta mozgást, ami nélkül nincs nemzetköziség.”

 

Gyürke Kata  |   2018/10/15
Ápr12

Élményszerzés a múzeumban – Gondolatok a múzeumpedagógiáról

Magazin | Az egyik emlékezetes múzeumpedagógiai élményem látogatóként az volt, amikor Kocsis Imre Lakodalom című festménye előtt színészek közreműködésével a kép inspirálta jelenet indult el a kiállításon, a festményen látható, épp lakodalmas ebédet főző jelenetbe pedig egy autentikus vidéki öltözetet viselő asszony sietett be zsörtölődve. Egyszerre megelevenedett a kép, és szinte érezni lehetett a sülő hús illatát.


Ápr 5

Mi kerüljön a falakra? – A kurátorok titkos élete

Magazin | A galériákban, múzeumokban sétálva ritkán gondolunk bele, hogy mennyi előkészítés, kutatás, pályázás, szervezés előz meg egy-egy kiállítást. A folyamat egyik kulcsszereplője a kurátor, aki a koncepció kialakításától kezdve a katalóguskészítésen át a kurátori tárlatvezetésekig felel a kiállítás sikeréért. Szipőcs Krisztina beavat minket a részletekbe ...