Nemzetközi vizeken - a Molnár Ani Galéria útja a kortárs képzőművészeti világban

Galériás kulisszatitkok címmel új sorozatot indítunk a Budapest Art Week Magazinban, ahol bemutatjuk a BAW-on résztvevő galériákat. Hogyan talál egymásra művész és galériás? Miként valósulnak meg a kiállítások? Hogyan lehet közelebb hozni a kortárs művészetet a látogatókhoz? És egyáltalán hogyan működik egy galéria? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre keressük a válaszokat sorozatunkban, hogy bemutassuk Budapest pezsgő galériás színterét!


Molnár Ani Konok Tamás képe előtt (Fotó: Glázer Attila)

Molnár Annamária az üzleti világból kilépve 2008-ben alapította meg saját galériáját, mely mára egyike a nemzetközi szinten is legaktívabb hazai galériáknak. A Molnár Ani Galéria a magyar és kelet-európai kortárs művészet bemutatására fókuszál. A művészeti vásárok és események élmezőnyébe juttatja képviselt művészeit, akik között megtaláljuk például Konok Tamást, Haász Istvánt, Csutak Magdát, Benczúr Emesét, Asztalos Zsoltot, Ember Sárit és Forgács Pétert, valamint Waliczky Tamást, aki a 2019-es Képzőművészeti Velencei Biennálén képviselte hazánkat. A galéria a külföldi művészek közül a szintén biennálés Tina Gverovic-ot, Farkas Dénest, Radenko Milakot, vagy az IRWIN-es Roman Uranjeket és a spanyol Carlos Airest is képviseli többek között. A Molnár Ani Galéria évek óta vesz részt izgalmas kiállításaival a Budapest Art Week-en, ahol a kiállításmegnyitók, és a kiállító művészek személyes tárlatvezetései hozzák közelebb a látogatókhoz a kortárs képzőművészetet.

Egyeztetés Roman Uranjekkel megnyitó előtt, 2019

Egy galéria működtetése komplex tevékenység, melyek a legfontosabb pillérei?

A legfontosabb pillér a galéria programja, a képviselt művészek köre. Ez a Molnár Ani Galéria esetében egy nemzetközi program magyar és külföldi, különböző generációkhoz tartozó, változatos műfajokban alkotó művészekkel. A galériák legfontosabb támogatói a magán- és intézményi gyűjtők és vevők, hiszen az ő vásárlásaik teremtik meg a forrásokat a galéria üzemeltetéséhez. Sok galéria esetében – ahogy nálunk is – jelentős pillért képeznek a nemzetközi vásárok is, amelyek lehetőséget teremtenek a külföldi kapcsolatépítésre és a gyűjtőkör szélesítésére. És végül, de nem utolsósorban meghatározó jelentőségű az a szakmai, intézményi közeg, amelyben a galéria működik. A kommunikáció minden irányban intenzív. A galériás működés komplexitása részben abból is adódik, hogy a tevékenység nem teljes mértékben üzleti. Számos olyan tevékenységünk van a mindennapokban, amelyeket inkább a non-profit kategóriába lehet sorolni.

Molnár Ani Csutak Magdával és Hegyi Lóránddal a 2019-es Art Brussels-en

Hogy néznek ki a galéria mindennapjai? Mi mindennel foglalkoztok?

A galériák Magyarországon kisvállakozások, ami azzal is együtt jár, hogy nagyon széles skálán mozognak a galerista és minden egyes munkatárs feladatai. Minden olyan részterület megtalálható nálunk is, mint a nagyobb cégeknél, de nincsenek nagy osztályok specialistákkal, nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne legyünk személyesen otthon a szerteágazó feladatok mindegyikének megoldásában, úgymint a kiállítási programok megtervezése és megszervezése, a projektek, nemzetközi vásárok lemenedzselése, rengeteg adminisztratív és pénzügyi jellegű teendő, közben a művészek pályájának támogatása, intézményi és gyűjtői kapcsolatok gondozása, és még hosszasan sorolhatnám. A kommunikáció különösen fontos, így nagy hangsúlyt fektetünk mind az itthoni, mind a nemzetközi médiamegjelenésekre, konferenciákra, szimpóziumokra.

Installálás a galéria művészeivel a 2019-es Art Market Budapest-en

Hogyan alakul ki a munkakapcsolat egy-egy művésszel?

A kapcsolatfelvétel mindkét irányból lehetséges, vagy a művész keresi meg a galériát, vagy mi kezdeményezünk. A Molnár Ani Galéria esetében ez utóbbi a gyakoribb, de nyitottak vagyunk a művészek megkeresése esetén is. Rendszeresen áttekintjük a művészkört, azonosítjuk, hogy milyen irányzatokat kellene az aktuális tendenciák alapján megerősíteni, és ennek alapján kezdeményezünk együttműködéseket új művészekkel bel- és külföldön egyaránt. Kölcsönös érdeklődés esetén fokozatosan mélyül el a kapcsolat, és egy-két évbe is beletelik, hogy pontosan tudjuk, mit várhatunk el egymástól és mit tudunk nyújtani, a vásári szerepléstől az egyéni kiállításokon át a pályázatok, díjak elnyeréséig, hiszen az együttműködésnek számos formája és eltérő intenzitása lehetséges. A galéria és a művészek kapcsolata alapvetően a bizalmon, a személyességen alapul és fokozatosan épül fel.

Molnár Ani Konok Tamással a műtermében, 2019

Mi a galériás lét legizgalmasabb része?

Számomra az intellektuális rész a legizgalmasabb, a művekkel és a művészekkel való természetes mindennapi interakció nagyon inspiráló. Hasonlóképpen: a kapcsolatépítés gyűjtőkkel, illetve a művészeti élet jeles képviselőivel ennek a szakmának a bónuszai. Végül is ezért lettem galériás, meg persze az is szempont volt, hogy a nagy cégekre (amilyenekben ezt megelőzően dolgoztam) jellemző kötöttségek nélkül a saját vállalkozásomat építhessem, a saját elképzeléseim alapján formálhassam. Ezért van az, hogy a galéria sikerei, de persze a kudarcok is sokkal mélyebben megérintenek, sokkal jobban átérzem és átélem őket, mintha „csak” alkalmazott lennék egy nagyobb gépezetben.

Benczúr Emese BRIGHT FUTURE című kiállításának installálása, 2019

Szerinted hogyan lehet közelebb hozni a kortárs művészetet a látogatókhoz?

Ez egy különösen nehéz feladat, a konzervatív, múltba révedő hazai közízlést tekintve. De azért vannak biztató jelek is, kialakulóban van a 30-40 éves korosztályban egy új érdeklődő, sőt gyűjtői réteg, akik körében már érték a kortárs művészetről beszélni, programokra járni, képezni magukat. Azt gondolom, ez a legfontosabb: a kortárs művészetet mint szellemi kalandot, mint a valóságunk egy fontos lenyomatát értékként megjeleníteni, az itt felhalmozódott tudást átadni. Ezt nem lehet elég korán kezdeni: már a fogékony gyerekkorban érdemes elkezdeni kortárs kiállításokra, múzeumokba, speciális foglalkozásokra járni. A kortárs művészetet meg kell ismerni, meg kell érteni ahhoz, hogy meg is tudjuk szeretni.

Art is Business lapbemutató a galériában, 2020

Költő Nóra  |   2020/06/17
Aug 9

Kortárs kiállítások és kiadványok nyomában az ISBN könyv+galériában

Interjú | Az ISBN izgalmas színfoltja a budapesti galériás színtérnek: a VIII. kerületi Víg utcában megbújó üzlethelyiségbe lépve művészeti könyvek és kiadványok izgalmas forgata várja az érdeklődőket, hátul pedig a galéria aktuális kortársművészeti kiállítása teszi felejthetetlenné a látogatást. A könyvesbolttal kiegészülő galéria nevének eredet se véletlen: a kiadványok azonosítását szolgáló, 13 jegyű kód, az ISBN-szám (International Standard Book Number) áll az elnevezés mögött.


Júl27

„Egykor az antik is kortárs volt” - trendeken túlmutató értékek a Várfok Galériában

Interjú | A Várfok Galéria, az egyik első hazai alapítású kortárs galéria idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. 1990-ben Szalóky Károly Várfok 14 Műhelygaléria néven nyitotta meg a nagyközönség előtt a kortárs kiállítóteret. Az elmúlt közel három évtizedben számos átalakításon és fejlesztésen esett át a galéria, mely ma a Várfok utca 11. szám alatt, közel 300 négyzetméteres kiállítótérrel és művészeti könyvtárral várja látogatóit.