Száz év Bauhaus

A Bauhaus mindössze tizennégy évig létezett, de hatása már száz éve tart. Elterjedésében jelentős szerepet játszottak magyar résztvevői, Budapesten pedig gyönyörű emlékei láthatók, amelyeket a Budapest Art Weeken meg is nézhetünk.


A Bauhaus iskolára ma elsősorban az épületei miatt emlékezünk, de amikor 1919-ben Weimarban megalakult, még nem volt önálló építészeti műhelye, az csak évekkel később létesült. Eredendően egy dizájn főiskolaként képzelhetjük el, amely a korábbi nagyhercegi iparművészeti és képzőművészeti főiskola összevonásával alakult meg, miután az építész Walter Gropius-t kinevezték azok vezetőjévé. A Bauhaus célja az volt, hogy a háború utáni korszak új tárgyi formáit megtalálja. Alapítói hitték ugyanis, hogy a rohamos technikai fejlődés új esztétikát szül. „Művészet és technika: az új egység!” – hirdette Gropius. Ennek a funkcionalista esztétikának vált emblematikus intézményévé az iskola. A mesterek és a hallgatók a különböző műhelyekben (az asztalos-, a szobrász-, a festő- és grafikai, a textil-, valamint a fotóműhelyben, sőt a színházi és mozgásművészeti műhelyben is) az egyszerű, hatásos és könnyen gyártható formákat keresték. Mindezek betetőzése volt a Bauhaus ház és lakás – a „lakógép” –, amelyben összegződött a különböző kézművesterületek megannyi új eredménye.

Fotó: Samuel Zeller, Unsplash

Alig másfél évtizednyi működése alatt összesen 1250 tagja volt az iskolának a világ minden tájáról. Hírét, eszméit, vakító fehér kockaházainak divatját ők vitték szét a nagyvilágban. Magyarok talán harmincan sem lehettek közöttük, de súlyuk a számuknál jóval nagyobb volt. A tanárként működő Moholy-Nagy László, a fémműhely vezetője, valamint Breuer Marcell, a Bauhaus máig létező termékének, a csővázas szék kitalálója Amerikában folytatta munkáját. Moholy-Nagy 1937-ben Chicagóban megalapította a New Bauhaust, a ma is működő IIT Institute of Design elődjét. Mások, mint Forbát Alfréd és Weiner Tibor, Moszkvába mentek tovább. Megint mások, mint Molnár Farkas, Bortnyik Sándor, Pap Gyula vagy a művészeti író Kállai Ernő hazatértek, és itthon terjesztették a Bauhaus építészet és tárgyalkotás elveit, összefogva itthoni modernistákkal.

Csordás Lajos  |   2019/03/27
Jún 2

Sztárművészek és karantén - reakciók a járvány adta helyzetre

Magazin | Ugyan a járványügyi korlátozásokat mindenhol enyhítik, és kicsit fellélegezhetünk, de az már biztos, hogy a koronavírus jelentősen átalakította az életünket. A kényszerű leállások, a karantén és a szociális távolságtartás a művészeti világot is egyik pillanatról a másikra elkezdte átformálni. Nemcsak a művészeti intézmények – múzeumok, galériák és vásárok – költöztek át az online térbe, de a művészek is új eszközökhöz és platformokhoz nyúltak, hogy a járvány idején is párbeszédbe maradjanak közönségükkel. Cikkünkben utánajártunk, hogy a kortárs képzőművészet jelentős külföldi alkotói miként birkóztak meg a járványhelyzet adta új kihívásokkal.


Ápr 9

Google Art Project - A művészetek kifogyhatatlan tárháza

Magazin | A Google Arts & Culture weboldala és mobil alkalmazása igazi kincsesbányát jelent a művészetrajongók számára. A Google azzal a céllal hozta létre az Art Projectet, hogy pár kattintással elérhetővé váljanak a világ kulturális értékei, így az otthon kényelméből olyan izgalmas helyekre is eljuthatunk, mint a londoni British Museum, az amszterdami Rijksmuseum, vagy a New York-i MoMA, de sok hazai múzeum gyűjteményét is böngészhetjük.