Száz év Bauhaus

A Bauhaus mindössze tizennégy évig létezett, de hatása már száz éve tart. Elterjedésében jelentős szerepet játszottak magyar résztvevői, Budapesten pedig gyönyörű emlékei láthatók, amelyeket a Budapest Art Weeken meg is nézhetünk.


A Bauhaus iskolára ma elsősorban az épületei miatt emlékezünk, de amikor 1919-ben Weimarban megalakult, még nem volt önálló építészeti műhelye, az csak évekkel később létesült. Eredendően egy dizájn főiskolaként képzelhetjük el, amely a korábbi nagyhercegi iparművészeti és képzőművészeti főiskola összevonásával alakult meg, miután az építész Walter Gropius-t kinevezték azok vezetőjévé. A Bauhaus célja az volt, hogy a háború utáni korszak új tárgyi formáit megtalálja. Alapítói hitték ugyanis, hogy a rohamos technikai fejlődés új esztétikát szül. „Művészet és technika: az új egység!” – hirdette Gropius. Ennek a funkcionalista esztétikának vált emblematikus intézményévé az iskola. A mesterek és a hallgatók a különböző műhelyekben (az asztalos-, a szobrász-, a festő- és grafikai, a textil-, valamint a fotóműhelyben, sőt a színházi és mozgásművészeti műhelyben is) az egyszerű, hatásos és könnyen gyártható formákat keresték. Mindezek betetőzése volt a Bauhaus ház és lakás – a „lakógép” –, amelyben összegződött a különböző kézművesterületek megannyi új eredménye.

Fotó: Samuel Zeller, Unsplash

Alig másfél évtizednyi működése alatt összesen 1250 tagja volt az iskolának a világ minden tájáról. Hírét, eszméit, vakító fehér kockaházainak divatját ők vitték szét a nagyvilágban. Magyarok talán harmincan sem lehettek közöttük, de súlyuk a számuknál jóval nagyobb volt. A tanárként működő Moholy-Nagy László, a fémműhely vezetője, valamint Breuer Marcell, a Bauhaus máig létező termékének, a csővázas szék kitalálója Amerikában folytatta munkáját. Moholy-Nagy 1937-ben Chicagóban megalapította a New Bauhaust, a ma is működő IIT Institute of Design elődjét. Mások, mint Forbát Alfréd és Weiner Tibor, Moszkvába mentek tovább. Megint mások, mint Molnár Farkas, Bortnyik Sándor, Pap Gyula vagy a művészeti író Kállai Ernő hazatértek, és itthon terjesztették a Bauhaus építészet és tárgyalkotás elveit, összefogva itthoni modernistákkal.

Csordás Lajos  |   2019/03/27
Máj 8

Jannis Kounellis - Fondazione Prada

Magazin | Sokak számára talán ismerősen csengő nevek, de vajon milyen egy mega-művész kiállítása egy lélegzetelállító velencei palazzo-ban? Mindig van bennem egy távolságtartás, ha ilyen nagy nevek kollaborálnak, hiszen jó esély van rá, hogy a (hír)nevek, vagy a fantasztikus helyszín elviszi a show-t.


Okt15

Nem elég jónak lenni – Nemzetközi vizeken

Magazin | Párizs, Berlin, Róma, Velence hatása kitörölhetetlenül része a magyar modernitásnak. Bár a vasfüggöny hosszú évtizedekre visszavetette képzőművészeink nemzetközi esélyeit, ma, az információs robbanás korában újra globális kihívásokkal kell szembenézniük a művészeknek. A digitális világ mégsem pótol mindent.