TOBE Gallery - fókuszban a kortárs fotó

Tomas Opitz és Puskás Bea a TOBE Gallery alapítói

Tomas Venezuelából származik, ott szerzett építész diplomát, azonban érdeklődése egyre inkább a fotográfia felé fordult, Bea pedig geológusként diplomázott, de művészetek iránti érdeklődése arra motiválta, hogy elvégezze a MOME kulturális menedzsment továbbképzését. Ezzel a háttérrel nyitották meg közös galériájukat, mely már a kezdetektől egy egyedi, megkülönböztethető profil kialakítására törekedett, így gyorsan meghatározó platformmá fejlődött a magyar galériás szcénában és a fotográfusok körében. A kereskedelmi profil mellett a közösségépítés is fontos részét képezi a galéria mindennapjainak. A Budapest Art Week-en évek óta izgalmas kiállításokkal és programokkal népszerűsítik a kortárs fotót, a tárlatvezetések, koncertek és galériatúrák során nemcsak a galéria tulajdonosaival, de a kiállító művészekkel is kapcsolatba kerülhetünk. A BAW-on így a látogatók a kiállításokon túl bepillanthatnak a kulisszák mögé, és aktív részesei lehetnek a sokszínű képzőművészeti élménynek.

Melyek egy galéria működtetésének legfontosabb pillérei?

Legyen hiteles és megbízható. Nagyon sok múlik az emberi kapcsolatokon, ezért mi az őszinteségben hiszünk, nyílt lapokkal kell játszani, illetve fontos az átláthatóság. A mostani egészségügyi vészhelyzet alatt újra előtérbe került a „transzparencia”, ami a galériák esetében leginkább a műtárgyak árazását jelenti; de úgy érezzük, hogy ez a munkafolyamatok minden szegmensére érvényesnek és érthetőnek kell lennie.

TOBE Gallery a Bródy Sándor utcában

Hogyan alakulnak a mindennapjaitok? Milyen feladatok vannak egy galéria napi működtetése kapcsán?

A karantén időszak hozott egy „új” munkakörnyezetet, a home office-t, de mi eleve így dolgozunk, a munka nagy részét együtt, otthonról végezzük. Nagyobb terünk van, gyorsabb internet, sok-sok papír, katalógus, könyv... Így kényelmesebben tudjuk elvégezni a betervezett feladatokat. Ez általában délelőtt és este történik, ilyenkor átbeszéljük, hogy kinek kell írni, milyen arculati, illetve stratégiai feladatok vannak hátra. Mondhatjuk, hogy az éves program kialakítása és a külföldi vásárokon való megjelenés az, ami a mindennapjainkat kitölti. Délutánonként vannak a megbeszéléseink, és a galériában töltött idő is általában ebben az időszakban történik. Sok időt fektetünk a koncepciók kialakításába, és még több idő megy el az egyeztetésekkel. Természetesen sokat foglalkoztat minket az is, hogy miként lehetne jobban és hatékonyabban működtetni a galériát. Még mindig könnyebben talál meg minket a külföldi közönség, mint a magyar. Ezzel a problémával foglalkoznunk kell. Most a bezártság alatt, mint sokan mások, sokat olvastunk és számos videó beszélgetésen vettünk részt. Sőt mi is kezdeményeztünk egy olyan beszélgetéssorozatot az online térben, ahol külföldi és magyar művészekkel és szakértőkkel beszélgettünk, hogy kicsit tágabbra nyissuk a művészet értelmezését.

SUMMER SHOW dreamers | csoportos kiállítás 2020. augusztus 1-ig a galériában

Sok külföldi, és kevesebb hazai művészt képviseltek. Mi az oka ennek az eltolódásnak? Miként alakulnak ki a munkakapcsolatok az alkotókkal?

Minden egyes művész egy külön világ, meg kell találnunk a megfelelő kommunikációt velük a gyümölcsöző kapcsolat érdekében. Van, akivel ez azonnal működik, de olyanra is van példa, akivel ez soha nem fog kialakulni, és attól jobb elbúcsúzni. Illetve van még egy alap probléma, hogy a művészeti oktatásban idehaza mennyire kevés szó esik a piacról. Itt nem arra gondolunk, hogy hogyan kell számlát kitölteni, hanem leegyszerűsítve arra, hogy egy galéria milyen fontos szereplő. Sajnos itthon sokan a kereskedelmi galériákat is egy kiállítótérnek tekintik, ahol lehetőség van egy újabb kiállításra, majd szerepeltetni azt az önéletrajzban. Nincs még meg a hosszú távú együttműködés gondolata. A galéria neve már szépen cseng külföldön, most az a cél, hogy minél több magyar alkotó kerüljön be a nemzetközi művészeti körforgásba általunk.

Kipakolás és vásár a TOBE Gallery-ben

Mi a galériás lét legizgalmasabb része?

Egy nemzetközi vásár anyagát összerakni, majd gondosan megtervezni a standot, hogy az jól működjön. Biztos, hogy húsz év múlva is ugyanilyen izgatottan fogunk nekiállni, de most ez a leginspirálóbb. Új embereket, kultúrkörnyezetet megismerni, valamint reményeink szerint mi is átadjuk egy részét annak, amit képviselünk.

A TOBE Gallery standja a 2019-es Paris Photo vásáron

Szerintetek hogyan lehet közelebb hozni a kortárs művészetet a látogatókhoz?

Ez már nem csak rajtunk múlik! A kortárs művészet, illetve a kultúrafogyasztással nincs baj, hiszen érzékeljük, hogy a megnyitókon, eseményeken mindig sokan vannak. A gond azzal van, hogy még mindig nem eléggé fogékonyak az emberek arra, hogy az otthonukban kortárs művészettel, azon belül is, kortárs fotográfiával éljenek. Ameddig nincs paradigmaváltás a nyitottságot illetően a befogadással szemben, addig csak kiállításokra fognak ellátogatni az emberek és maradnak a poszterek…

Bea a galéria egyik művészének, Gustavo Blanco-Uribe Deconstruction című képe előtt

Új sorozatot indítunk a Budapest Art Week Magazinba, ahol bemutatjuk résztvevő galériáinkat. Hogyan talál egymásra művész és galériás? Miként valósulnak meg a kiállítások? Mi a különbség a forprofit, nonprofit és projekt galéria között? Hogyan lehet közelebb hozni a kortárs művészetet a látogatókhoz? És egyáltalán hogyan működik egy galéria? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre keressük a válaszokat sorozatunkba, hogy bemutassuk Budapest pezsgő galériás színterét!