A fikciótól a valóságig

TÉRKÉPEK, METSZETEK, VÁROSLÁTKÉPEK (VEDUTÁK), ÓBUDÁRÓL 1600-TÓL 1873-IG

Az Óbudai Múzeum időszaki kiállításának célja, hogy a látogató az elsődleges percepción, a látáson, a vizuális megragadáson keresztül egy benyomást, impressziót és végül egy átfogó képet kapjon Óbudáról, 1600-tól a városegyesítésig (1873). A városok és a tájak vizuális megjelenítési formái nagy jelentőséggel bírtak a történelem során, hiszen ezek révén válnak mindenki számára elképzelhetővé a történeti és művészeti forrásokban olvasható leírások, elevenednek meg a régmúlt emberek lakó- és életterei. Az adott időszakban azonban ezeknek az ábrázolásoknak nem kizárólag illusztratív szerepük volt, hanem fontos információval szolgáltak a kor embere, esetleg szakembere számára.

Milyen céllal és kontextusban jelenik meg Óbuda? Mihez köthetők a városrész első ábrázolási formái, és topográfiailag, geográfiailag hitelesek-e, egyáltalán beszélhetünk-e a 17. század elején – Óbuda megörökítésének hajnalán – bármiféle pontosságról, hitelességről?
A tárlat pannóin látható metszetmásolatok ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre is választ adnak. A török háborúk alatt Óbuda városrésze, mint a Budáról átnyúló harcok helyszíne, főleg ostromgépek és hadiállások megörökítése révén maradt fent, valamint itt már megjelentek az olasz és németalföldi hadmérnökök és rézmetszők madártávlatra komponált látképei és térképei is, a térkép-veduták.