Megkövült allegóriák – Zene és táncábrázolások a köztéri szobrászatban

„A művészet nem a láthatót veti vissza, hanem láthatóvá tesz” – Paul Klee, 1920
A zene és a tánc megörökítése az ókortól kezdve kedvelt téma volt a szobrászatban, annak ellenére, hogy ezek a „legelvontabb” művészeti ágak a hallás, a mozgás nyelvén jelennek meg és az időben bontakoznak ki, vagyis a képzőművészetben igen nehéz jellegzetességeiket megragadni és ábrázolni. A két tevékenység mégis annyira fontos volt, hogy minden kultúra megörökítette a képzőművészetben. Mostani sétánkon a századelős Budapestre utazunk vissza, a historizmus, a szecesszió jegyében készült csodálatos köztéri- és épületszobrokat látogatunk meg a hatodik kerületben és környékén.

Túravezető: Üveges Krisztina, művészettörténész
Találkozó: 9.45-től az Örkény István Színház főbejárata előtt
A sétához BKV bérlet vagy jegy szükséges!